További alvás-ébrenlét betegségek

Bruxizmus Ezt a jelenséget magyar nyelven fogcsikorgatásnak nevezzük. Ilyenkor a fogak egymáson való csúsztatása okoz kellemetlen hangjelenséget. Kialakulásában anatómiai okoknak van szerepe, az alsó- és felső állkapocs nem szimmetrikus, a szervezet a maga módján a teljes ellazulást keresi és mivel nem találja, folyamatosan mozgatja, hogy megtalálhassa a nyugvópontot. Éppen ezért ilyen panasszal leggyakrabban fogorvosok, gnatológusok foglalkoznak. Alvásfüggő mozgászavarok A jelenség két fő formája ismer. A nyugtalan láb szindróma leginkább este nyugalomban lefekvéshez készülődve jelentkezik, ilyenkor a beteg önkéntelenül rugó mozgásokat végre, vagy kellemetlen bizsergést érez. A kellemetlenség az éjszakai is folytatódik, ami minduntalan felébreszti a beteget kialvatlanságot okozva. A jelenség másik formája a periódikus végtagmozgás gyakran együttesen jelentkezik a fenti kórképpel, Ez a betegséget gyakrabban az alsó végtag valamelyikének gyakori, ismétlődő finom, periódikusan jelentkező rúgó mozdulata jellemzi. Ez az apró, szinte csak műszeresen megfigyelhető mozgásjelenség számtalan mikroéberedést okoz, ami szétzilálja az alvást és nappali aluszékonyságot eredményez. REM-függő viselkedési jelenségek Ezen betegségcsoport tünetei elsősorban az alvás álomlátásos szakaszában (REM) jelentkeznek. Ezek közé a betegségek közé tartozik, az un. night terror, amikor a beteg felébredés nélkül síkit. Előfordul , hogy valami tevékenysége végez a páciens, amiről másnap nincsen információja. Legkellemetlenebb formája, amikor a beteg valami fájdalmat okoz magának az éjszak folyamán. Ezek a jelenségek gyakran alvásfüggő légzészavarokkal agy krónikus betegségekkel veseelégtelenséggel, anaemiával vagy neuropátiákkal. Circadián ritmuszavarok A circadian alvászavar azt jelenti, hogy a beteg alvás-ébrenlét ciklusa nem 24 órára van kalibrálva. Lehetnek külső mozgatórugói ennek a szabályozás zavarok és endogén okai is. Leggyakoribb a több műszakos munkakörök kapcsán kialakult és rögzült alvászavarok, amik leginkább insomnia formájában jelentkeznek. Nem lebecsülendő azonban a túlzott nappali aluszékonyság miatt kialakuló koncentrációképesség romlás sem. Gyakori alvászavar az un. „jet leg” szindróma, ami az időzónák átrepülése és a napfényes időszak nem a megszokott ritmusa miatt kialakuló túlzott alvás vagy éppen alvásképtelenség formájában jelentkezik. Súlyos alvászavarokat okozhat az un. előretolódott és az un. hátratolt alvásfázis szindróma. Ezekben a kórképekben a belső biológiai óra rövidebbre vagy hosszabbra van állítva egy programozási hiba miatt. Legfontosabb közös tünet, hogy a szokásoshoz képest eltőrő időben jelentkezik az elalvás és a felkelés iránti igény. Míg az előretolódott alvásfázis esetén a páciens már késő délután-kora este alváskésztetést érez, hajnal 3 órán túl már felébred, nem tudván tovább aludni. A késleltetett formánál a alváskésztetés cska 23 óra körül jeletkezik, de ébredés csak dél körül következik be. Olyankos, ha biológiai óra rövidebbre, vagy hosszabra van programozva nappali következik be olyan súlyos alváskésztettség nagy rendszerességgel, ami szétzilálja a beteg mindennapjait.

Vissza
www.alvasdiagnosztika.huwww.elektro-oxigen.hu